Gyógyító illatok nyomában
Az aromaterápiáról dióhéjban
A tavaszi szellő finom illata, a zsálya, a szegfűszeg, a fahéj fűszeres aromája, a levendula frissessége, a rózsa édes finomsága, mind hatnak gondolatainkra, érzelmeinkre, hangulatainkra, lelkiállapotunkra, de még a viselkedésünkre is.
Illatok testnek-léleknek
Az illatok ősidők óta kulcsszerepet játszanak érzelmeink és jó közérzetünk fokozásában. Számos kutató, tudós és pszichológus által is bizonyított tény, hogy a lelkiállapotot, a hangulatot ezernyi tényező befolyásolja. Ezek közé tartoznak az illatok – olyan érzéseket is felidézhetnek, melyekhez bizonyos esetekben a pontos emlékkép már nem rendelődik hozzá. Az illatok által rögzült érzések egész életünket végig kísérik, meghatározzák mindennapjainkat, hangulatunkat és közérzetünket. Nem csoda hát, hogy különösen vonzódunk a kellemes illatokhoz!
Illatokhoz kötődhetnek az emlékek, élmények, melyek később az illat segítségével akár elő is hívhatók. Ennek az az oka, hogy az illatokat és érzéseket azonos agyfélteke azonosítja. Az aromaterápia ezeket hasznosítja a gyógyítás és a szépségápolás területén. Már több száz évvel ezelőtt felismerték, hogy a különböző fűszer- vagy gyógynövényeknek rendkívül jelentős hatása van a testre és a lélekre egyaránt. Az illóolajok jó kedvre derítenek, megszüntetik a stresszt, szépítenek és fiatalítanak.
Évezredes tudomány
Az illóolajok használata egészen az ókori civilizációk koráig, az i.e. 3. évezredig nyúlik vissza, amikor is nem csak csodálatos aromájuk és szépségápolási szerepük miatt használták azokat, hanem óvó és gyógyító tulajdonságaik miatt is, valamint a magasabb rendű spirituális lényekkel való közvetlen kapcsolatkeresésre, imák és isteneknek bemutatott áldozatok részeként.
Az egyiptomi múmiák fennmaradása a bizonyíték a növényi olajok védő-konzerváló erejére. Illóolajokat használtak az ókori szépségápolásban is, Kleopátráról például köztudott volt, hogy többféle olajat is adott fürdővizéhez, hogy így őrizze meg szépségét. A kínaiak – i.e. 2000 körül – illóolajokat használtak az akupunktúrához, masszázshoz, fürdéshez és inhalálásra.
Az illóolajok iránt az 1920-as évek végén nőtt meg újra az érdeklődés, mikor egy francia vegyész, Rene Maurice Gattefosse csúnyán megégette a kezét, amit azonnal egy tál levendulaolajba mártott, mivel ez volt az első folyadék, ami a keze ügyébe került. Nemcsak gyorsan gyógyult a keze, de hegesedés és maradandó nyomok sem maradtak rajta. Ez felcsigázta az érdeklődését, és az illóolajok terápiás felhasználási lehetőségét kutatva kísérletekbe kezdett; ő volt az első, aki az „aromaterápia” kifejezést használta.
A legtöbb embernek az aromaterápia az illatokat juttatja eszébe. Az aromaterápia legdirektebb formája az illóolajok belélegzése. A tudatra azonnal érezhetően hat, gyakran kivált emlékekre való asszociálást; eszünkbe jutnak kellemes élmények, és jobb lesz tőlük a hangulatunk. Az aromaterápia hívei vallják is, hogy az illóolajok pszichésen és fizikailag is hatnak. Fizikailag segítenek enyhíteni némely panaszt az immun-, a keringési, és az idegrendszer stimulálásával. Általánosan segítenek a stressz, illetve a stresszből eredő betegségek kezelésében, élénkítve a testet, elősegítve az általános jó közérzetet.
Élettani hátterük
Szakértők szerint az aromákat az orr hátsó részében lévő idegvégződések érzékelik, és a jeleket az agy limbikus rendszerébe továbbítják. A limbikus rendszer befolyásolja a hypothalamus működését, márpedig ez irányítja a hipofízist, amely központi szerepet játszik a szervezet hormonháztartásának irányításában.
Az aromaterápiában használt illóolajok bejuthatnak a testbe más módon is, például a bőrön keresztül, mely a test legnagyobb szerve. A masszázs vagy az aromaterápiás fürdő révén az illóolajok apró molekulái felszívódnak a bőrön keresztül. Azután feloldódnak a test zsírszöveteiben és testnedveiben. Így a keringés révén eljuthatnak a nyirok- és véráramba, ezeken keresztül ellazítanak, illetve stimulálnak, méregtelenítenek és regenerálnak.
Ez magyarázza, hogy miért érezzük magunkat ellazultnak, ha meggyújtunk egy levendulás gyertyát, vagy rózsás illatú szobaspray-t használunk, esetleg ylang-ylang tartalmú masszázsolajat dörzsölünk a bőrünkbe.
Hogyan használjuk?
Illatosítóként, párologtatóként használva teremthetünk általuk különleges légkört. A permet belélegezve akár terápiás szempontból is hasznos lehet. Ha párologtató aromamécsest használunk, tegyünk egy kis vizet a párologtató edény felső részébe, és 7-10 csepp illóolajat adjunk hozzá, mielőtt meggyújtjuk alatta a gyertyát.
A fürdővíz melege nemcsak ellazít, hanem lehetővé teszi a bőr számára, hogy jobban magába szívhassa az illóolajakat. A hígított olajat a folyóvízhez adjuk, a hő így elősegíti a párolgását is. Csak a nem irritáló illóolajakat, mint a levendulát és a német kamillát lehet egyenesen hozzáadni a fürdővízhez, az összes többi olajat először az előírt alapolajban vagy egy csészényi teljes zsírtartalmú tejben fel kell hígítani.
Az aromaterápiás masszázs során az illóolaj jótékony hatását egyszerre élvezhetjük a masszázséval. Az érintés eleve nyugtatóan hat az idegekre, ezt nagyszerűen kiegészítő a jól megválasztott illóolaj.
Az inhalálás a köhögés, megfázás, torokgyulladás és bőrtisztítás kiváló módja. Tegyünk nagyon forró vizet egy tálba, és adjunk hozzá 3-4 csepp illó olajat. Ezután hajoljunk a tál fölé egy nagy törölközőt borítva a fejünkre, és lélegezzük be a gőzt.
A betegségtől függően a meleg vagy hideg borogatás hatékony módja a helyi panaszok kezelésének. Meleg borogatás elkészítéséhez öntsünk forró vizet egy tálba, majd adjunk hozzá illóolajat. Mártsunk a vízbe egy pamuttörölközőt, és a fölösleges víz kicsavarása után azonnal helyezzük a gyulladt, fájó területre! A meleg borogatás igen hatékony olyan problémák esetében, mint a bőrgyulladás, izom- és ízületi gyulladás, köszvény, reuma, húzódás, ficam, hátfájás, stb. Hideg borogatáshoz tegyünk néhány jégkockát egy tál hideg vízbe, majd adjunk hozzá illó olajat. A hideg borogatás rendkívül hatékony a fejfájás bizonyos fajtáira, lázcsillapításra, illetve különböző gyulladt felületekre.
Forrás:Internet